Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette
a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és
várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori Szép
templomnak, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame
bazilikának.
Az Esztergomi Bazilika
Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai
nyugszanak. A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király
kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy
Dénes érseknek síremléke.
A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben,
szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává
emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyűgözik le a
látogatót.
Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb,
egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt
Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.
A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek
sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a
török megszállást és az új székesegyház építésekor Pach János
építőmester beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással
az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.
A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye.
Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége
miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.
Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a
templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vették elő
használatra.
Székesegyházakban, ahol a felszerelés minőségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az őrzőhelyet kincstárnak nevezték.
Eredetileg a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház.
Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték.
A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által,
1886-ban vált lehetővé, aki ezeket a műkincseket a látogatók számára
megtekinthetővé tette.
A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e
testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett,
menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa
egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.
Az esztergomi Várhegyen uralkodó Bazilika nemcsak az ország
legnagyobb temploma, de kincstára a leggazdagabb liturgikus műkincs
gyűjteményt is őrzi. Közel 400 darab ötvöstárgy és textília látható
állandó kiállításán, a főszékesegyház emeleti termeiben.
A XII-XIX. század között készült ötvöstárgyak között olyan
remekművek találhatók, mint a Bizánci sztauroteka, Corvin-szarvserleg,
a Suki-kehely, Szelepcsényi-úrmutató és a korona után Magyarország
legértékesebb műtárgya, a Mátyás-kálvária.
A kiállított textíliák között neves főpapok liturgikus ruházatai
mellett különleges szövetplasztikák koronázási klenódiumok - azaz a
király koronázásakor a szertartást végző főpap által használt
kegyszerek - is láthatók.
forrás: www.bazilika-esztergom.hu
 |  |
Külső hivatkozások:
